Ezen a nyáron is nagyszerű élményekben volt részem, főként, ami a táborokat illeti. Immár második éve azonban nem mint táborozó gyűjtöttem a tapasztalatokat, hanem mint táboroztató.
Júniusban 2 táborban is részt vettem mint segítő. Elsőként a "kicsik" táboráról szeretnék beszámolni.
Ez a tábor a következő címszavakkal írható le a legjobban: iskolai, hittanos, napközis. Sokan ismerjük ezt a fajtáját a táboroknak, amikor ugyan aludni hazamegyünk, de az egész napot a jól megszokott, ismert terepen, az iskolában töltjük. Általában még a "tanár bácsi/néni" is ugyan az, mint a tanórákon. Nagy meglepetésre nem számíthatunk.
A napirend is szinte minden nap ugyan az: Reggeli. Játék az udvaron. Hittan óra. Játék. Hittan óra. Éneklés. Ebéd. Játék. Valamilyen kreatív foglalkozás. Játék.
Az én feladatom a tábor során az volt, hogy
- a különböző foglalkozásokon figyeljek a gyerekekre, ha szükséges, segítsek nekik;
- az udvari szabadidőt, étkezéseket felügyeljem,
- továbbá egy kreatív foglalkozást tartsak (szitakötőt készítettünk facsipeszből és tüllből);
- és egy hittan órát is tartottam Izsák születéséről.
A feladataim során nagyon jól éreztem magam, bár szokatlan volt, hogy ennyire kicsik (6-10 évesek) a gyerekek. Ettől függetlenül nagyon jól kijöttünk egymással, a második napon már öleléssel köszöntöttek a csajok, és sikerült olyan viszonyt kiépíteni velük, tudtuk hol a határ tanár és barát között. Az utolsó napra már azt is kieszelték, hogy az iskolájukban fogok szeptembertől tanítani. (bárcsak már ott tartanánk ;) :D )
A tanóra megtartása egy kicsit idegen volt számomra, hiába a hittan érettségi és a kat. suli, azért nem vagyok én ebben annyira otthon, hogy a fontos információkon túl is beszélni tudjak a történetekről. Kihívásnak azonban tökéletes volt, és máskor is szívesen vállalok olyan feladatot, ami túltesz rajtam, hiszen csak így tanulhatom meg a szakmám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése