A mai óra arról szólt, hogy miért is fontos feltárnunk eddigi tudásunkat a tanításról.
Leendő pedagógusként fontos tudnunk, hogy az eddigi elképzeléseinket nagyon nehéz nem csak megváltoztatni, hanem beszélni is róluk.
12 év idézőjeles börtön után végre szárnyalhatunk. Na de hogyan? Ezen az órán erről tanulunk.
Véleményem szerint fontos nem csak az elméleteket ismernünk, hanem azokat a gyakorlatban is alkalmazni. Saját elméletek létrehozása is hasznos lehet, de csak akkor, ha eredményesen át tudjuk ültetni őket a gyakorlatba. Tudjuk, hogy gondolkodásunk idővel változik, és nem csak az életről, párkapcsolatról, emberekről, hanem a pedagógiai nézetekről, módszertanról. Mást gondolunk most hallgatóként, mást fogunk gondolni pályakezdőként és mást 20 év tapasztalat után.
Eddigi tapasztalataim alapján az első pedagógia szemináriumunk arra lesz alkalmas:
- egyrészt, hogy megismerjük önmagunkat. És nem csak felszínesen, hanem úgy tényleg. Jó lesz rájönni, hogy ezt ezért meg ezért csinálom, hogy ez ebből alakult ki... stb.
- másrészt hasznos lesz megtanulnunk kooperatívnak lenni, így tanulni és dolgozni. Ez nagyban segíteni fog minket pályánk során.
- harmadrészt meg kell tanulnunk a reflektív gondolkodás folyamatát, növelve ezzel szakmai kompetenciánkat
Az óra végén négyfős csoportokban kellett össze gyűjtenünk a tulajdonságainkat, s megállapítani, közösek-e, vagy sem, hány emberre vonatkozik. Mi úgy vettük észre,
ahogyan a képen
is látszik, hogy könnyebb volt olyan tulajdonságokat keresni, ami többünkre vall, mintsem olyat, ami csak egy emberre jellemző. Csoportunk neve: Kooperative Deutschlehrerinnen, mivel közös tulajdonságként elmondhatjuk, mindannyian német szakosok vagyunk, és szeretjük is a nyelvet, továbbá, tudunk együtt dolgozni. Ebben a feladatban is fontos volt az együttműködés, hogy mindannyian hozzátegyünk valamit.
Legtöbbet tanítás közben tanul az ember.
Tendzin Gjaco
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése