Kérdések kedvenc tanáromhoz

Házi feladatul kaptuk, hogy keressük fel kedvenc tanárunkat és készítsünk el vele interjút a megadott kérdéssor alapján. 

Sokáig gondolkodtam, hogy a magyartanár Keresztanyut vagy a némettanáromat válasszam, hiszen mindketten közel állnak hozzám. Végül a némettanáromra esett a választás, akit egy kellemes kávézóban faggattam ki.

Íme a kérdések és a rájuk adott válaszok:

Milyen hasonlatokban/metaforákban tudja kifejezni azt, hogy mit jelent neki a saját munkája?

Véleményem szerint a tanár-lét egyik legjellemzőbb metaforája az ötvös, hiszen különböző anyagokkal dolgozik, és végül a legjobbat hozza ki mindegyikből.

Ugyan úgy van ez, mint a tanároknál, akiknek szintén nincs egyszerű feladata, hiszen 20-30 fős osztályokba megy be, ahol minden gyerek más és más. Meg kell ismerni őket, és abból a tudásból, egy kis plusz segítségével a legjobbat kell kihozni.

Hogyan gondolkodik a tanításról, a tanulásról, a diákokról, az iskoláról, a saját szaktárgyáról?

Véleményem szerint a tanítás hivatás, nem munkaként kell felfogni. 

A tanulásnak gyakorlati haszonnal van értelme, nem csak az elméletek ismerete fontos.

A diákokkal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy meg kell találni a közös hangot velük, és akkor nyert ügyed van. ;) A kicsik még fogékonyak, nyitottak és őszinték. Viszont a nagyokat is meg lehet puhítani. :)

Szerintem az iskolának egy kicsit másképp kellene működnie. Szabadságot kellene adni a gyerkőcöknek, önállóságra kellene tanítania és segítenie kellene kibontakoztatni a tudást, a tehetséget.

A saját tárgyamról pedig annyit, hogy a szeretet a legfontosabb. Ha nem szereted, akkor nincs értelme az egésznek.

Hogyan tudná ötsorosokba sűríteni tapasztalatait, meggyőződéseit?

Hitelesség

következetes és őszinte

számon kér, biztat, motivál

lelkesedő szeretet, kíváncsi töprengés

Önátadás

Hogyan, milyen tartalmú és szerkezetű fogalomtérképet készítene az általa birtokolt tanári szakértelemről? 

A beszélgetés során ezt a fogalomtérképet készítettük el.

Hogyan vélekedik a tanárrá válás folyamatáról, a tanári mesterség tanulhatóságáról?

Mint azt a finnek és svédek állítják, tanulható, de szerintem tapasztalatok hegye szükséges hozzá. Fontos a nyitottság, a fogékonyság, az elfogadás.

Részben tanulható, de a személyes adottságokat nem tudjuk megtanulni, az adott. Esetleg csiszolható.

Hogyan látja a saját hitei, nézetei, meggyőződései és osztálytermi gyakorlata közötti kapcsolatot?

Véleményem szerint fontos a hitelesség, ebből következik az, hogy önazonosnak kell lenni (a diáknak egyből lejön, ha valami sántít), és meggyőződéssel kell tanítani. Ez fontos a gyakorlat során.

Van-e tanácsa a tanári mesterséget tanuló tanárjelölt számára?

Nem szeretek tanácsokat osztogatni, hiszen ha adsz, és nem jön be, az a baj, ha meg nem adsz, akkor az. (Két szék közül a földre...) 

Viszont azt elmondhatom, fontosnak tartom, hogy a tanár saját magát tudja adni, ne színházat játsszon (akkor menjen színésznek). És tudás közvetítsen, viszont ez a tudás már a saját felelőssége.

Köszönöm a beszélgetést Tanárnőnek, nagyon sokat tanultam tőle eddig is, és ezzel e beszélgetéssel még többet tudtam meg róla. Eddig is példaképként tekintettem rá, és ezután is ezen a helyen marad, Remélem később együtt dolgozhatok majd vele, hogy minél több olyan dolgot tanulhassak meg tőle, amit szerettem benne, és hasznosíthassam pályám során.